A gázáteresztőképesség-mérő osztályozása

1.Osztályozás észlelt gáz szerint

Oxigénátbocsátási teszter:

Funkció: Kifejezetten az anyagok oxigénáteresztő képességének mérésére szolgál.

Alkalmazás: Olyan forgatókönyvekre alkalmazható, ahol az anyagok oxigénállóságát értékelni kell, mint például élelmiszer-csomagolás, gyógyszercsomagolás stb.

Alapelv: A Coulomb mennyiségi módszer vagy az izobár módszer használható a transzmittancia kiszámítására úgy, hogy megmérjük a mintán egységnyi idő alatt áthaladó oxigén mennyiségét.

Szén-dioxid áteresztőképesség-mérő:

Funkció: Speciálisan az anyagok szén-dioxid-áteresztő képességének mérésére szolgál.

Alkalmazás: Különösen alkalmas szénsavas italok, sör és egyéb csomagolóanyagok tesztelésére.

Alapelv: A nyomáskülönbség módszere vagy hasonló módszer használható a permeabilitás kiszámítására úgy, hogy a minta mindkét oldalán érzékeli a szén-dioxid penetrációját a nyomáskülönbség alatt.

Vízgőzáteresztő képesség mérő:

Funkció: Speciálisan az anyagok vízgőz áteresztő képességének mérésére szolgál, más néven permeabilitásmérő.

Alkalmazás: Széles körben használják élelmiszerekben, gyógyszerekben, napi vegyi termékekben és egyéb csomagolóanyagok nedvességállósági vizsgálatában.

Alapelv: Elektrolízis, infravörös vagy tömegnövelő módszerek használhatók az áteresztőképesség kiszámításához, az egységnyi idő alatt a mintán áthaladó vízgőz mennyiségének mérésével.

2.Osztályozás vizsgálati elv szerint

Nyomáskülönbség módszer:

Alapelv: A segédnyomású berendezésen keresztül bizonyos nyomáskülönbséget tartson fenn a minta mindkét oldalán, majd észlelje az alacsony nyomású oldal nyomásának változását, amelyet a tesztgáznak a filmen keresztül az alacsony nyomású oldalra való behatolása okoz, hogy kiszámítsuk a tesztgáz átbocsátott mennyiségét.

Alkalmazás: A nyomáskülönbség-módszer a légáteresztő képesség kimutatásának fő vizsgálati módszere, amelyet széles körben használnak műanyag fóliában, kompozit fóliában, magas záróanyagban és más területeken.

Izobár módszer:

Alapelv: Tartsa egyenlően a nyomást a minta mindkét oldalán, és számítsa ki az áteresztőképességet a mintán áthaladó gáz áramlásának vagy térfogatváltozásának mérésével.

Alkalmazás: Az izobár módszert bizonyos speciális helyzetekben alkalmazzák, például a nyomáskörnyezet pontos szabályozását igénylő vizsgálatoknál.

Elektrolitikus módszer:

Alapelv: A hidrogén és az oxigén reakciója víz elektrolízisével jön létre, a vízgőz átbocsátási sebességét pedig közvetetten a keletkező gáz mennyiségének mérésével számítjuk ki.

Alkalmazás: Az elektrolízis módszert főként a vízgőz áteresztőképesség mérésére használják, melynek előnye a gyors és pontos.

Infravörös módszer: Infravörös módszer:

Alapelv: Infravörös érzékelő használata a vízgőzmolekulák infravörös sugárzási intenzitásának érzékelésére, a vízgőz áteresztőképességének kiszámítására.

Alkalmazása: Az infravörös módszer előnye a nagy pontosságú és érintésmentes mérés, és olyan alkalmakra alkalmas, ahol a vízgőzáteresztő képességnek magasnak kell lennie.

3.Osztályozás vizsgálati kör szerint

Agázáteresztőképesség-mérőa vizsgálati tartomány szerint is besorolható, például a különböző anyagok, például fólia, lemez, lemez tesztelője és az átfogó teszter, amely egyszerre képes különféle gázáteresztő képességet észlelni.

• [cf7ic]